éra

See also: Appendix:Variations of "era"

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛːra]

Noun

éra f

  1. era, age

Declension

Lua error in Module:utilities at line 142: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

See also

Further reading
  • éra in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • éra in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989
  • éra in Internetová jazyková příručka

Emilian

Verb

éra

  1. first-person singular imperfect indicative of èser

Hungarian

Etymology

From German Ära, from Late Latin aera, nominative plural of aes.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːrɒ]
  • Hyphenation: éra
  • Rhymes: -rɒ

Noun

éra (plural érák)

  1. era, age, epoch

Declension

Lua error: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

Possessive forms of éra
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érám éráim
2nd person sing. érád éráid
3rd person sing. érája érái
1st person plural éránk éráink
2nd person plural érátok éráitok
3rd person plural érájuk éráik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • éra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éra in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)

Norman

Verb

éra

  1. (Guernsey) third-person singular future of aver
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.