üvöltet

Hungarian

Etymology

üvölt (“to scream, howl”) +‎ -et (causative suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈyvøltɛt]
  • Hyphenation: üvöl‧tet
  • Rhymes: -ɛt

Verb

üvöltet

  1. (transitive) to make someone/something howl/scream/yell/roar

Conjugation
conjugation of üvöltet
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. üvöltetek üvöltetsz üvöltet üvöltetünk üvöltettek üvöltetnek
Def. üvöltetem üvölteted üvölteti üvöltetjük üvöltetitek üvöltetik
2nd-p. o. üvöltetlek ―
Past Indef. üvöltettem üvöltettél üvöltetett üvöltettünk üvöltettetek üvöltettek
Def. üvöltettem üvöltetted üvöltette üvöltettük üvöltettétek üvöltették
2nd-p. o. üvöltettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. üvöltetnék üvöltetnél üvöltetne üvöltetnénk üvöltetnétek üvöltetnének
Def. üvöltetném üvöltetnéd üvöltetné üvöltetnénk
(or üvöltetnők)		 üvöltetnétek üvöltetnék
2nd-p. o. üvöltetnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. üvöltessek üvöltess or
üvöltessél		 üvöltessen üvöltessünk üvöltessetek üvöltessenek
Def. üvöltessem üvöltesd or
üvöltessed		 üvöltesse üvöltessük üvöltessétek üvöltessék
2nd-p. o. üvöltesselek ―
Infinitive üvöltetni üvöltetnem üvöltetned üvöltetnie üvöltetnünk üvöltetnetek üvöltetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
üvöltetés üvöltető üvöltetett üvöltetendő üvöltetve üvöltethet
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.