disztingvál

Hungarian

Etymology

From Latin distinguere.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

IPA^(key): [ˈdistiŋɡvaːl]
Hyphenation: disz‧ting‧vál
Rhymes: -aːl

Verb

disztingvál

(intransitive, formal) to make distinction, differentiate, discriminate (to perceive the difference between things, especially in terms of ethics or decency)
Synonym: különbséget tesz
(transitive, archaic) to distinguish
Synonym: megkülönböztet

Conjugation

conjugation of disztingvál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	disztingválok	disztingválsz	disztingvál	disztingválunk	disztingváltok	disztingválnak
		Def.	disztingválom	disztingválod	disztingválja	disztingváljuk	disztingváljátok	disztingválják
		2nd-p. o.	disztingvállak	―
	Past	Indef.	disztingváltam	disztingváltál	disztingvált	disztingváltunk	disztingváltatok	disztingváltak
		Def.	disztingváltam	disztingváltad	disztingválta	disztingváltuk	disztingváltátok	disztingválták
		2nd-p. o.	disztingváltalak	―
Conditional mood	Present	Indef.	disztingválnék	disztingválnál	disztingválna	disztingválnánk	disztingválnátok	disztingválnának
		Def.	disztingválnám	disztingválnád	disztingválná	disztingválnánk (or disztingválnók)	disztingválnátok	disztingválnák
		2nd-p. o.	disztingválnálak	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	disztingváljak	disztingválj or disztingváljál	disztingváljon	disztingváljunk	disztingváljatok	disztingváljanak
		Def.	disztingváljam	disztingváld or disztingváljad	disztingválja	disztingváljuk	disztingváljátok	disztingválják
		2nd-p. o.	disztingváljalak	―
Infinitive	disztingválni		disztingválnom	disztingválnod	disztingválnia	disztingválnunk	disztingválnotok	disztingválniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			disztingválás	disztingváló	disztingvált	disztingválandó	disztingválva	disztingválhat

Derived terms

disztingvált

References

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

disztingvál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
disztingvál in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

[1] Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN