keres

See also: Keres, kérés, and kereş

Cornish

Etymology

From Proto-Brythonic *kėres (perhaps from a late Proto-Celtic *keresyā) borrowed through Vulgar Latin from Late Latin ceresia, from the neuter plural of ceresium, from Latin cerasium, from Ancient Greek κεράσιον (kerásion, “cherry”), from κερασός (kerasós, “bird cherry”). Compare Welsh ceirios, Breton kerez.

Noun

keres f (singulative keresen)

  1. cherries

Hungarian

Etymology

From the same Proto-Finno-Ugric *kerä (“round, turning; to turn, twist”) stem as kerek, kerít, kerül + -s (frequentative verb-forming suffix). For the -s suffix, compare olvas (“to read”). Cognates include Finnish kierä (“twisted”), kiero (“twisted”).[1][2] For the change of meaning, compare kerget (“to chase, pursue”, possibly related) and Latin ambīre (“to go round; solicit, strive”) and circāre (“to go about, traverse, wander”) → Italian cercare (“to look for”).[3]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛrɛʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ke‧res
  • Rhymes: -ɛʃ

Verb

keres

  1. (transitive) to look for; to seek; to search for
    Synonym: kutat
  2. (transitive) to earn (to receive payment for work)

Conjugation
conjugation of keres
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. keresek keresel keres keresünk kerestek keresnek
Def. keresem keresed keresi keressük keresitek keresik
2nd-p. o. kereslek ―
Past Indef. kerestem kerestél keresett kerestünk kerestetek kerestek
Def. kerestem kerested kereste kerestük kerestétek keresték
2nd-p. o. kerestelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. keresnék keresnél keresne keresnénk keresnétek keresnének
Def. keresném keresnéd keresné keresnénk
(or keresnők)		 keresnétek keresnék
2nd-p. o. keresnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. keressek keress or
keressél		 keressen keressünk keressetek keressenek
Def. keressem keresd or
keressed		 keresse keressük keressétek keressék
2nd-p. o. keresselek ―
Infinitive keresni keresnem keresned keresnie keresnünk keresnetek keresniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
keresés kereső keresett keresendő keresve kereshet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • agyonkeres
  • előkeres
  • felkeres
  • hozzákeres
  • kikeres
  • lekeres
  • megkeres
  • összekeres
  • rákeres
  • szétkeres
  • túlkeres
  • újrakeres
  • utánkeres
  • végigkeres
  • visszakeres
Expressions

References
  1. Entry #286 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. keres in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  3. keres in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading
  • keres in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Ladino

Verb

keres (Latin spelling)

  1. second-person singular present indicative of kerer
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.