konspirátor

See also: konspirator and konspiratør

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkonspɪraːtor]

Noun

konspirátor m anim

  1. conspirator
    Synonym: spiklenec

Declension

Lua error in Module:utilities at line 142: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

Further reading
  • konspirátor in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • konspirátor in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Hungarian

Etymology

From Latin cōnspīrātor (“conspirator, accomplice”).[1] With -átor ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkonʃpiraːtor]
  • Hyphenation: kons‧pi‧rá‧tor
  • Rhymes: -or

Noun

konspirátor (plural konspirátorok)

  1. conspirator
    Synonym: összeesküvő

Declension

Lua error: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

Possessive forms of konspirátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. konspirátorom konspirátoraim
2nd person sing. konspirátorod konspirátoraid
3rd person sing. konspirátora konspirátorai
1st person plural konspirátorunk konspirátoraink
2nd person plural konspirátorotok konspirátoraitok
3rd person plural konspirátoruk konspirátoraik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • konspirátor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.