megszeret

Hungarian

Etymology

From meg- +‎ szeret (“to love”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛksɛrɛt]
  • Hyphenation: meg‧sze‧ret
  • Rhymes: -ɛt

Verb

megszeret

  1. (transitive) to come to like, to become attached to, to become fond of

Conjugation
conjugation of megszeret
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megszeretek megszeretsz megszeret megszeretünk megszerettek megszeretnek
Def. megszeretem megszereted megszereti megszeretjük megszeretitek megszeretik
2nd-p. o. megszeretlek ―
Past Indef. megszerettem megszerettél megszeretett megszerettünk megszerettetek megszerettek
Def. megszerettem megszeretted megszerette megszerettük megszerettétek megszerették
2nd-p. o. megszerettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megszeretnék megszeretnél megszeretne megszeretnénk megszeretnétek megszeretnének
Def. megszeretném megszeretnéd megszeretné megszeretnénk
(or megszeretnők)		 megszeretnétek megszeretnék
2nd-p. o. megszeretnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megszeressek megszeress or
megszeressél		 megszeressen megszeressünk megszeressetek megszeressenek
Def. megszeressem megszeresd or
megszeressed		 megszeresse megszeressük megszeressétek megszeressék
2nd-p. o. megszeresselek ―
Infinitive megszeretni megszeretnem megszeretned megszeretnie megszeretnünk megszeretnetek megszeretniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
megszeretés megszerető megszeretett megszeretendő megszeretve megszerethet

Further reading
  • megszeret in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.