mellébeszél

Hungarian

Etymology

mellé- +‎ beszél

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛlːeːbɛseːl]
  • Hyphenation: mel‧lé‧be‧szél
  • Rhymes: -eːl

Verb

mellébeszél

  1. (intransitive) to prevaricate, to talk beside the point (to speak by concealing the point on purpose)

Conjugation
conjugation of mellébeszél
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. mellébeszélek mellébeszélsz mellébeszél mellébeszélünk mellébeszéltek mellébeszélnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. mellébeszéltem mellébeszéltél mellébeszélt mellébeszéltünk mellébeszéltetek mellébeszéltek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. mellébeszélnék mellébeszélnél mellébeszélne mellébeszélnénk mellébeszélnétek mellébeszélnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. mellébeszéljek mellébeszélj or
mellébeszéljél		 mellébeszéljen mellébeszéljünk mellébeszéljetek mellébeszéljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive mellébeszélni mellébeszélnem mellébeszélned mellébeszélnie mellébeszélnünk mellébeszélnetek mellébeszélniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
mellébeszélés mellébeszélő mellébeszélt ― mellébeszélve mellébeszélhet

Derived terms
  • mellébeszélés

Further reading
  • mellébeszél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.