odatalál

Hungarian

Etymology

oda- (“there”) +‎ talál (“to find”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈodɒtɒlaːl]
  • Hyphenation: oda‧ta‧lál
  • Rhymes: -aːl

Verb

odatalál

  1. (intransitive) to find one's way to a place (to be able to find a place on one's own)
    Nem kell velem jönnöd, egyedül is odatalálok. ― You don't have to come with me, I can find it on my own.

Conjugation
conjugation of odatalál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. odatalálok odatalálsz odatalál odatalálunk odataláltok odatalálnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. odataláltam odataláltál odatalált odataláltunk odataláltatok odataláltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. odatalálnék odatalálnál odatalálna odatalálnánk odatalálnátok odatalálnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. odataláljak odatalálj or
odataláljál		 odataláljon odataláljunk odataláljatok odataláljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive odatalálni odatalálnom odatalálnod odatalálnia odatalálnunk odatalálnotok odatalálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
odatalálás odataláló odatalált ― odatalálva odatalálhat

Further reading
  • odatalál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.