ováció

See also: ovació

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin ovātiō (“a triumph, rejoicing”), from ovō (“to exult, rejoice”).[1] With -áció ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈovaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: ová‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

ováció (plural ovációk)

  1. ovation

Declension

Lua error: attempt to perform arithmetic on local 'h' (a nil value)

Possessive forms of ováció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ovációm ovációim
2nd person sing. ovációd ovációid
3rd person sing. ovációja ovációi
1st person plural ovációnk ovációink
2nd person plural ovációtok ovációitok
3rd person plural ovációjuk ovációik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • ováció in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.