április

Húngaro

Substantivo

á.pri.lis (abrev. ápr.)

  1. abril, quarto mês do ano pelo calendário gregoriano, sucedendo março e antecedendo maio.

Declinação
    Declinação de április (–ok)
Caso Singular Plural
Nominativo április áprilisok
Acusativo áprilist áprilisokat
Dativo áprilisnak áprilisoknak
Genitivo áprilisé áprilisoké
Instrumental áprilissal áprilisokkal
Causal-final áprilisért áprilisokért
Translativo áprilissá áprilisokká
Terminativo áprilisig áprilisokig
Essivo-formal áprilisként áprilisokként
Essivo-modal – –
Inessivo áprilisban áprilisokban
Superessivo áprilison áprilisokon
Adessivo áprilisnál áprilisoknál
Ilativo áprilisba áprilisokba
Sublativo áprilisra áprilisokra
Alativo áprilishoz áprilisokhoz
Elativo áprilisból áprilisokból
Delativo áprilisról áprilisokról
Ablativo áprilistól áprilisoktól
    Possessivos de április (–otok)
Possuidor Posse
Singular Plural
1ª pessoa do singular áprilisom áprilisaim
2ª pessoa do singular áprilisod áprilisaid
3ª pessoa do singular áprilisa áprilisai
1ª pessoa do plural áprilisunk áprilisaink
2ª pessoa do plural áprilisotok áprilisaitok
3ª pessoa do plural áprilisuk áprilisaik

Expressões

Termos derivados
  • áprilisi
  • áprilisonként

Etimologia
Do latim aprilis.

Pronúncia
Áudio: "április" fonte ?

No Wikcionário
  • Apêndice:Meses do ano
  • hónap

Referências
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.